404
Négyszáznégy...
Most mi van?
Na most az van, hogy ezt az oldalt nem lett volna szabad meglátnod, mert az az oldal, amit meg szerettél volna nézni, valahogy eltűnt, felszívódott, megsemmisült vagy letöröltük, ki tudja miért. De lehet egyszer majd a jövőben visszaállítjuk és újra elérheted.
Ne ijedj meg ez simán csak egy olyan oldal, ami nem is létezik, tehát amit olvasol, az sincs igazából ideírva, mert az univerzum troll bepuszilta ebédre a téridő-kontinuumot.
De, van megoldás!
Gyorsan lépj hát innen tovább vagy vissza mondjuk webshopunkba, szervizünkbe esetleg ha épp regisztrálni akartál akkor folytasd a regisztrációt.
Vaaagy, ha tudod, hogy mi az, ami most nincs itt és nagyon szeretnéd, hogy meglegyen, írd meg nekünk pontosan, hogy mi volt az!
De miért 404?????
A 404 egy HTTP státuszkód. Minden alkalommal, amikor meglátogatsz egy weboldalt, a számítógéped (a "kliens") adatokat kér egy szervertől a HTTP, azaz a Hypertext Transfer Protocol segítségével. Mielőtt a weboldal megjelenne a böngészőben, a webkiszolgáló elküldi a HTTP fejlécet, amely tartalmazza a státuszkódot. Nem meglepő módon a böngészője elküldte a szervernek a saját fejléceit, amelyek sokkal több információt tartalmaznak rólad, mint gondolnád!
Egy normál weboldal esetében a státusz 200 OK. Ezt nem látod, mert a kiszolgáló továbbküldi neked az oldal tartalmát. Csak akkor látod a tényleges státuszkódot, ha hibával találkozol, például 404 Not Found.
Honnan származnak tehát a státuszkódok?
A HTTP állapotkódokat a World Wide Web Consortium (W3C) hozta létre 1992-ben, a HTTP 0.9 specifikáció részeként. Ezeket Tim Berners-Lee határozta meg, ugyanaz a személy, aki 1990-ben egyedül találta fel a webet és az első webböngészőt. Mi a 404 Research Lab-nél úgy gondolunk rá, mint az emberre, aki mindezt lehetővé tette.
Berners-Lee a HTTP státuszkódokat az FTP státuszkódokra alapozta, amelyek 1990-ben már jól beváltak; a hivatalos FTP specifikáció 1985-ös keltezésű, bár az FTP-t valójában sokkal régebb óta használják.
Mit jelentenek a számok?
Bontsuk szét a 404-es kódot.
Az első 4 az ügyfél hibáját jelzi. A szerver azt mondja, hogy valamit rosszul csináltál, például elírtad az URL-t, vagy olyan oldalt kértél, amely már nem létezik. Ezzel szemben az 5xx hiba szerveroldali problémát jelez. Olyan hibát is jelez, amely lehet, hogy átmeneti; ha újra megpróbálja, akkor működhet.
A középső 0 általános szintaktikai hibára utal. Ez utalhat helyesírási hibára.
Az utolsó 4 csak a konkrét hibát jelzi a 40x csoportban, amelybe a 400: Bad Request, 401: Unauthorized stb. is beletartozik.
Azt mondják, hogy a 404-es kódot a CERN egyik helyiségéről nevezték el (ha fentebb olvastál Tim Berners-Lee-ről, akkor tudod, hogy ott kezdődött a web), ahol az eredeti webszerverek voltak. Tom S. azonban elmondja nekünk:
"A 404-es szoba nem a negyedik emeleten van - a CERN irodaszámozási rendszere nem így működik - az első számjegy általában az *épület* számára utal (azaz a 4-es épületre), a második kettő pedig az irodaszámra. De furcsa módon a "4-es épületben" nincs "04-es szoba, az irodák a "410"-nél kezdődnek és felfelé haladnak - ne kérdezzétek, miért. Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom, de a CERN-ben nincs 404-es szoba - egyszerűen nem létezik, és biztosan nem úgy őrizték meg, mint "a helyet, ahol a web kezdődött". Valójában *van* egy kiállítás erről, beleértve az első NeXT szerver modelljét, de az egész "404-es szoba" dolog csak egy mítosz."
A W3C szerint a 404 Not Found csak olyan esetekben használható, amikor a szerver nem találja a kért helyet, és nem biztos annak állapotában. Ha egy oldalt véglegesen töröltek, akkor a 410: Gone-t kellene használni a végleges változás jelzésére. De látott már valaki 410-et? Biztos a 404-es...